A büntetés alkalmazásáról való lemondás – Büntető törvénykönyv Romániában
A büntetés alkalmazásáról való lemondást a Büntető törvénykönyv 80. cikke szabályozza, és abban áll, hogy a bíróság véglegesen lemondhat a büntetés kiszabásáról és alkalmazásáról. Ennek az intézménynek a jogi természetével kapcsolatban nincs konszenzus a szakirodalomban. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ez egy olyan módszer, amely a büntetőjogi felelősséget közigazgatási felelősséggel helyettesíti, míg mások úgy vélik, hogy ez egy olyan ok, amely megszünteti a cselekmény büntetőjogi jellegét. Egy másik nézet szerint pedig a büntetés alkalmazásáról való lemondás nem más, mint a büntetés végrehajtásának egyedi meghatározása.
Ebben a cikkben kizárólag az alkalmazási feltételekre és az intézmény által kiváltott hatásokra összpontosítunk.
A román Büntető törvénykönyv 80. cikke szerint a bíróság csak akkor dönthet a büntetés alkalmazásáról való lemondásról, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
- Az elkövetett bűncselekmény csekély súlyú, figyelembe véve a bekövetkezett következmények természetét és mértékét, az alkalmazott eszközöket, az elkövetés módját és körülményeit, a motivációt és a célt;
- A bíróság úgy ítéli meg, hogy a büntetés alkalmazása nem lenne célszerű az elkövetőre gyakorolt hatásai miatt, figyelembe véve személyiségét, az elkövetés előtti magatartását, a bűncselekmény következményeinek megszüntetésére vagy csökkentésére tett erőfeszítéseit, valamint a társadalomba való visszailleszkedésének lehetőségeit;
- Az elkövető korábban nem volt elítélve, kivéve a Büntető törvénykönyv 42. cikkének a) és b) pontja által meghatározott eseteket (vagyis a törvény által már nem büntetendő cselekményeket és az amnesztiával érintett bűncselekményeket), illetve ha a rehabilitáció bekövetkezett vagy a rehabilitációs idő letelt;
- Az elkövető az elkövetés előtti 2 évben nem részesült a büntetés alkalmazásáról való lemondásban;
- Az elkövető nem vonta ki magát a büntetőeljárás alól, nem próbálta akadályozni az igazság kiderítését vagy az elkövető és a bűnrészesek felelősségre vonását;
- A bűncselekményért törvény által előírt büntetés pénzbírság vagy legfeljebb 5 év szabadságvesztés.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, a bíróság dönthet a büntetés alkalmazásáról való lemondás mellett, ami azt jelenti, hogy nemcsak hogy nem szab ki büntetést, de azt meg sem állapítja. Ha a büntetés alkalmazásáról való lemondás megtörténik, a bíróság figyelmeztetést ad az elkövetőnek. A Büntető törvénykönyv 81. cikke szerint ebben a figyelmeztetésben felsorolják azokat a ténybeli indokokat, amelyek a büntetés alkalmazásáról való lemondást indokolták, és az elkövetőt figyelmeztetik a jövőbeni magatartására és az esetleges újabb bűncselekmények következményeire.
A büntetés alkalmazásáról való lemondás hatásait tekintve a legfontosabb következmény, hogy az érintett személy nem lesz alávetve semmilyen jogvesztésnek, tilalomnak vagy alkalmatlanságnak, amely a bűncselekményből eredhet. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az illető nem mentesül a polgári kötelezettségek vagy a biztonsági intézkedések végrehajtása alól. Ebben az összefüggésben gyakran felmerül a következő kérdés:
A büntetés alkalmazásáról való lemondás megjelenik-e a bűnügyi nyilvántartásban Romániában?
A kérdésre a 290/2004. sz. törvény ad választ a bűnügyi nyilvántartásról. E törvény 9. cikke kimondja, hogy a bűnügyi nyilvántartás tartalmazza: „a jogerős bírósági határozatokkal kiszabott büntetéseket, biztonsági és nevelési intézkedéseket, a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését, megszakítását és befejezését, a biztonsági és nevelési intézkedések végrehajtását, a feltételes szabadlábra helyezést és annak visszavonását, a pénzbírság megfizetését, az amnesztiát, a kegyelmet, a büntetés végrehajtásának elévülését, a rehabilitációt, a külföldi bíróságok jogerős büntetőítéleteivel kiszabott büntetéseket és intézkedéseket, valamint a külföldi igazságügyi szervek által hozott határozatokat, ha ezeket a román hatóságok elismerték, a bűnügyi nyilvántartásban bekövetkező változásokat előíró jogerős határozatokat, a kiadatást.”
Mivel a román jogszabályok nem írják elő a büntetés alkalmazásáról való lemondás rögzítését a bűnügyi nyilvántartásban, arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek az intézkedések nem jelennek meg a nyilvántartás kivonatában. Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen esetekben a bíróság által alkalmazott figyelmeztetés sem lesz hatással a nyilvántartásra, mivel annak célja csupán az indokok ismertetése és az elkövető figyelmeztetése a jövőbeni magatartására és a lehetséges következményekre.
Végül meg kell jegyezni, hogy a büntetés alkalmazásáról való lemondás nem vonható vissza, csak megsemmisíthető. A Büntető törvénykönyv 82. cikkének (3) bekezdése meghatározza a megsemmisítés feltételeit. E rendelkezés szerint a büntetés alkalmazásáról való lemondás megsemmisítésére az alábbi esetekben kerül sor:
- Az érintett személy a döntés jogerőre emelkedése előtt egy másik bűncselekményt követett el;
- Az adott bűncselekményt a lemondásról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül fedezték fel;
- Az adott bűncselekmény miatt még ezen időszak letelte után is büntetést szabtak ki.

