A román Munka Törvénykönyve 55. cikkének értelmében az egyéni munkaszerződés megszűnhet jogszabály erejénél fogva, a felek megállapodásával a közöttük rögzített napon, vagy az egyik fél egyoldalú akaratából, a törvényben szigorúan meghatározott esetekben és feltételek mellett.
Mit jelent a munkaszerződés fegyelmi okokból történő felbontása Romániában?
A munkaszerződés fegyelmi okból történő megszüntetése az az eljárás, amelynek során a munkáltató egyoldalúan megszünteti a munkaszerződést a munkavállaló személyéhez kapcsolódó okok miatt, a törvényben előírt eljárás betartásával.
A Munka Törvénykönyve 61. cikkének értelmében a munkáltató az alábbi esetekben rendelheti el a fegyelmi elbocsátást:
- ha a munkavállaló súlyos vagy ismételt fegyelmi vétséget követett el a munkafegyelem szabályai vagy az egyéni munkaszerződés, a vonatkozó kollektív szerződés vagy a belső szabályzat előírásai ellen, fegyelmi büntetésként;
- ha a munkavállaló előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben van 30 napot meghaladó időtartamban, a büntetőeljárási törvénykönyv rendelkezései szerint;
- ha az illetékes orvosi szakértői szervek határozata alapján a munkavállaló fizikai és/vagy pszichikai alkalmatlanságát állapítják meg, ami nem teszi lehetővé számára a betöltött munkakörhöz tartozó feladatok ellátását;
- ha a munkavállaló szakmailag nem felel meg a betöltött munkakör követelményeinek.
Általában a munkáltató a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyosságának figyelembevételével állapítja meg, figyelembe véve az alábbi szempontokat:
- a vétség elkövetésének körülményei;
- a munkavállaló vétkességének mértéke;
- a fegyelmi vétség következményei;
- a munkavállaló általános munkahelyi magatartása;
- a munkavállaló korábbi fegyelmi büntetései.
Ezen értékelést követően, ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munkavállaló cselekménye súlyosan sérti a belső szabályzatot vagy a munkaszerződést, a Munka Törvénykönyve 61. cikkének (4) bekezdése alapján fegyelmi elbocsátást rendelhet el. A munkaszerződés megszüntetésének jogszerűségének biztosítása érdekében a munkáltatónak a fentebb említett kritériumokat kell figyelembe vennie, és az elkövetett vétséggel arányos büntetést kell alkalmaznia.
Ha a munkáltató egy munkavállalót fegyelmi vétség vagy a munkafegyelem szabályainak súlyos vagy ismételt megszegése miatt kíván elbocsátani, be kell tartania a Munka Törvénykönyve 248–253. cikkeinek rendelkezéseit.
A fent említett jogszabályi rendelkezések kötelező eljárást írnak elő, amelyet a munkáltatónak alkalmaznia kell, ha fegyelmi úton akarja elbocsátani a munkavállalót. Ezért a munkáltatónak fegyelmi vizsgálatot kell lefolytatnia, amelynek során megállapítja a vétség elkövetését, és lehetőséget biztosít a munkavállalónak arra, hogy saját védelmében érveket hozzon fel – mindezt szakértők vagy egy bizottság felügyelete alatt.
A romániai fegyelmi elbocsátási eljárás az alábbi szakaszokra oszlik:
- Előkészítő szakasz
- A vétség megállapítása a munkáltató által;
- A bizottság összehívása és egy munkaügyi jogszabályokban jártas személy kijelölése;
- A munkavállaló értesítése a bizottság elnöke vagy külső tanácsadó által a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról, annak időpontjáról, helyszínéről és céljáról;
- A munkavállaló meghallgatása és a bizonyítékok összegyűjtése a bizottság által. Ha a munkavállaló nem jelenik meg az idézésre, és nincs objektív indoka, a Munka Törvénykönyve 251. cikkének (3) bekezdése értelmében a munkáltató a jelen eljárás mellőzésével is fegyelmi büntetést szabhat ki;
- A fegyelmi elbocsátásról szóló előzetes jelentés benyújtása a munkáltatóhoz.
- Fegyelmi határozat kibocsátása
A munkáltató kibocsátja a fegyelmi büntetésről szóló határozatot a bizottság vagy az erre kijelölt személyek által készített előzetes jelentés alapján.
Fegyelmi elbocsátás határozata Romániában
A Munka Törvénykönyve 252. cikkének (1) bekezdése szerint a munkáltató írásban kell, hogy kibocsássa a fegyelmi határozatot a munkaszerződés megszüntetéséről, a fegyelmi vizsgálati jelentés benyújtásától számított 30 napon belül, de legfeljebb 6 hónapon belül, a RIL 16/2012. döntés értelmében.
A fegyelmi elbocsátás határozatának tartalmaznia kell, különben semmisnek minősül:
- a fegyelmi vétségként minősített cselekmény leírását;
- azokat a jogszabályi, szerződéses vagy belső szabályzati rendelkezéseket, amelyeket a munkavállaló megsértett;
- azokat az indokokat, amelyek alapján a munkavállaló védekezése elutasításra került, vagy amelyek miatt nem került sor fegyelmi vizsgálatra;
- a fegyelmi szankció jogalapját;
- a szankció elleni jogorvoslati határidőt;
- az illetékes bíróságot, ahol a szankció megtámadható.
A döntést 5 napon belül kell közölni a munkavállalóval ajánlott levélben vagy elektronikus úton, és a közléstől kezdve lép hatályba. A munkavállaló 30 napon belül megtámadhatja a döntést az illetékes bíróságon. A Munka Törvénykönyve 269. cikkének (2) bekezdése szerint az illetékes bíróság a munkavállaló lakóhelye szerinti bíróság.
